Szamárköhögés és paraziták. Szamárköhögés felnőttek milyen betegségben, formák és szakaszok, mint az utolsó

A dolog értékét limitálja, hogy állatkísérletről van szó, de azon belül próbáltak mindent végigzongorázni. Anubisz-páviánokat használtak, ezek főemlősök, genetikailag nagyfokú hasonlóságot mutatnak az emberrel, és bennük a pertussis lefutása hasonló a humán megbetegedéshez beleértve a rohamszerű köhögést.

A kísérleti állatokat négy csoportra osztották, hogy lefedjenek minden szcenáriót: az első csoport nem kapott semmilyen oltást és természetes eredetű szamárköhögésen sem ment át immunológiailag naiv csoporta második csoportot wP-vel, a harmadikat aP-vel oltották, a negyediket pedig nem oltották, de megfertőzték természetes szamárköhögéssel, ők képviselték a természetesen immunizálódottakat convalescens csoport.

Az egyes csoportokban állat volt.

Formájának megnyilvánulása pertussis

Miután az első fél évben túlestek ezeken, a 7. Először is megnézték, hogy az egyes oltások, illetve a kiállt természetes betegség milyen védettséget ad.

E célból mindenkit szándékosan pertussisnak tettek ki, és vizsgálták a történéseket. A dolog jellegéből adódóan így természetesen csak az oltás primer hatásosságát lehet mérni, a szekunder hatásosságot, tehát az oltás adta védelem gyengülését nem, hiszen az oltás friss volt mindenkinél.

Így érdemes védekezni a szamárköhögés ellen

A fehérvérsejtszám alakulása a betegség klinikai súlyosságát jellemzi, vízszintes tengelyen a Pre a megfertőzés előtti érték, a többi azt jelzi, hogy a vérvétel hány nappal a megfertőzés után történt: Ahogy várható szamárköhögés és paraziták, az immunológiailag naiv csoportban beütött a krach, ami viszont nagyon fontos, hogy az aP a wP-hez és a kiállt betegséghez teljesen hasonló, szamárköhögés és paraziták tökéletes immunitást adott ilyen szempontból!

A fehérvérsejtszámmal egybecsengett az állatok "klinikai" képe is: az aP, wP és kiállt betegség csoportba tartozó állapotok nem köhögtek, nem mutattak étvágyvesztést, egyáltalában, semmilyen tünetük nem volt. A kutatók nézték az orrgarat-törletekben a kórokozók koncentrációját, ez azért nagyon fontos, mert jellemzi, hogy mennyire kolonizálta a kórokozó az állatot mennyire szaporodott el benne : Itt már izgalmasabb amit látunk: bár klinikai értelemben nem lettek betegek, de kolonizálódni kolonizálódtak az oltott állatok szemben a kiállt betegséggel, abban a csoportban már a legelső méréskor is kimutathatatlan volt a pertussis a orrgarat-mintában.

Még érdekesebb, hogy itt már nagyon is van különbség az aP és a wP között: a teljes sejtes vakcinával oltottak szervezete jóval gyorsabban számolta fel a baktériumokat. Az aP-vel oltottakban a koncentráció ugyan kisebb volt kezdetben mint a teljesen naiv állatoknál, de cserében a felszámolás is lassabban ment; végeredményben nem hogy a wP-hez, de még a naiv csoporthoz képest is hosszabb ideig voltak kolonizálva.

Netán paraziták?

A kutatók arra is gondoltak, hogy ezek az eredmények megkérdőjelezhetőek azon az alapon, hogy az állatokat szándékosan fertőzték meg Ennek ellenőrzésére két aP oltott és egy naiv páviánt közös ketrecbe zártak egy naiv, és az összezárás előtt szándékosan megfertőzött páviánnal.

Természetesen egy hét után mindhárom, peches társaságot kapott állat megfertőződött.

De fontos újra hangsúlyozni, hogy őket nem fertőzték meg a kutatók, tehát a betegséget kizárólag a negyedik állattól, azaz természetes úton kaphatták meg. Íme az orrgarat-törlet pertussis koncentrációja a naiv és az aP oltott állatokban: Az egyetlen különbség az előzőhöz képest legfeljebb az, hogy itt aztán végképp semmilyen eltérés nem volt az aP csoport és az immunológiailag naiv állatok között Összefoglalva: az aP csakugyan tökéletesen hatásosnak bizonyult a klinikai megbetegedés megelőzésére, ám gyakorlatilag tökéletesen hatástalannak a kolonizáció megelőzésére.

Megvan tehát az első rossz hír ami az aP-t illeti, de ez végülis még nem a világ vége: minket igazából nem önmagában a kolonizáció érdekel, hanem az, hogy utána ezt tudják-e terjeszteni is az oltottak.

További betegségek a Fertőző és parazitás betegségek BNO csoportban

A vizsgálat szerencsés módon erre is kiterjedt, mégpedig egy nagyon direkt megoldással. A szamárköhögés és paraziták ugyanis ezt követően fogtak két aP-vel oltott állatot külön ketrecbenszándékosan megfertőzték őket, majd 24 óra elteltével mindkét ketrecbe beraktak egy immunológiailag naiv állatot.

És szamárköhögés és paraziták kezdve lehetett izgulni: vajon megfertőződnek-e a naiv állatok az aP-vel oltott, klinikailag nem beteg de mint már tudjuk, kolonizált társuktól? Vagy az aP, noha a kolonizációt nem tudta megakadályozni, azért a kórokozó terjesztése ellen véd?

Szamárköhögés felnőttek milyen betegségben, formák és szakaszok, mint az utolsó

Sajnos nem jó dolgok derültek ki: Az azonos színek jelentik ugyanazon ketrecet, a folytonos vonal jelenti az aP-vel oltott és megfertőzött egér viselkedését megváltoztató parazita, a szaggatott a mellérakott immunológiailag naiv állatot. A helyzet elég egyértelmű: a fogékony állatok gond nélkül elkapták a szamárköhögést társaiktól, hiába voltak azok aP-vel oltva.

Összefoglalva úgy tűnik, hogy az aP kitűnően véd a klinikai megbetegedés ellen, de nem, vagy legalábbis jóval kevésbé a megfertőződés, és a kórokozó terjesztése ellen. Fontos hangsúlyozni, hogy ez nem tekinthető perdöntő bizonyítéknak, hiszen állatkísérletről van szó, aminek az emberre vonatkoztatása mindig kérdés, valamint a mintanagyság is roppant kicsi volt, de mindenesetre ez egy korábbiakkal egybevágó, aggasztó eredmény.

A kutatók a fentieken túl is megnéztek több egyéb kérdést; a későbbiek szempontjából talán egy dolgot érdemes kiemelni: vizsgálták, hogy az egyes állatok esetében milyen jellegű segítő T limfocita Th válasz jön létre az oltás, illetve a természetes fertőzés hatására.

Kezelni a beteget makrolid antibiotikummal, továbbá az egész család gyógyszeres kezelése megelőzés céljából, ha van hat hónapos kor alatti gyermek a családban.

Az immunológiáról szóló részben részletesen leírtam, hogy ez mit jelent, nagyon röviden: a Th limfociták alapvető szerepet játszanak az immunválasz irányításában. Hagyományosan két nagy csoportra bontották őket: a Th1 limfociták elsősorban a sejten belüli kórokozók vírusok, sejten belüli baktériumoka Th2 a sejten kívüli kórokozók férgek, többsejtes paraziták elleni immunválasz kialakításában alapvető fontosságú.

Csak a legutóbbi évtizedekben ismerték fel, hogy a segítő T sejteknek van egy harmadik alcsoportja is, a Th17, melyről kevesebbet tudunk, de szintén a sejtek kívüli kórokozók sejten kívüli baktériumok, gombák elleni immunválaszt irányítja, valamint a nyálkahártya immunitásban is fontos szerepet játszik.

A következő egyszerűsített ábra azt mutatja, hogy az állatokból vett és megfelelően előkészített mintában a különféle citokinek koncentrációja mennyi volt. A wP kiváltotta immunválasz ilyen szempontból vett jellege egyezik a természetessel, Th1 és Th17 dominál, Th2 nélkül nem meglepő, hiszen ugyanaz a kórokozó van bennede jóval gyengébb mint a természetes szintén nem meglepő, hiszen elölt a kórokozó.

Ami viszont nagyon érdekes, hogy az aP adta immunitás profilja alapvetően eltér: a Th17 válasz szinte hiányzik noha mind wP-nél, mind a természetes fertőződésnél megvoltezzel szemben viszont igen erős Th2 van jelen amit ellenben sem wP-nél, sem a természetes fertőződésnél nem láttunk.

Mik is azok a kórokozók?

Vegyük észre, hogy a korábbi eredmények emberben történő reprodukciójára nehezen kapnánk etikai engedélyt, addig ez minden további nélkül megvizsgálható, hiszen csak vért kell vennünk a természetesen megfertőződött vagy beoltott alanyoktól, és megvizsgálnunk a citokinek koncentrációját. Ezt a problémakört nagyon alaposan körüljárja a Cold Spring Harbor Perspective in Biology című folyóirat különszámának es cikksorozata, az immunológiai részletek iránt érdeklődőknek bátran ajánlom.

Kitérő megjegyzés: a dolognak van még egy fontos, bár a szamárköhögéses alapkérdésünkhöz egyáltalán nem kötődő vetülete.

Ez emiatt egy másik bejegyzés tárgya lehetne, de egy szót ejtsünk róla itt is: a Th2 polarizációnak van egy potenciális problémája. Ha valami miatt mégis Th2 irányba tolódik az immunrendszer, az olyan szempontból problémás lehet, hogy ugyanez az eltolódás figyelhető meg az atópiás megbetegedések ételallergia, asztma, ekcéma háttérében.

Első ránézésre ennek nincs köze az oltáshoz, hiszen az úgyis pertussis antigéneket érint, hogy jönnek ide az ételek meg egyebek? Sajnos ez sem ilyen egyszerű, mert ott van a bystander hatás: az a jelenség, hogy hajlamosak a konkrét immunválaszhoz nem kötődő T sejtek is aktiválódni, ilyen módon egy jóval szélesebb antigén-körre is adni eltolódott polaritású választ.

Legrosszabb esetben tehát az aP hatása akár az atópiás megbetegedések kockázatát is megnövelheti.

• Miből állnak a kerekférgek
• A férgek elvesztésének oka
• Gyógyszerek férgek vélemények

Mint látszik parazita Thaiföld eléggé spekulatív egyelőre, rengeteg kérdőjellel; jelenleg is folyamatban vannak oltásbiztonsági vizsgálatok ennek tisztázására. Vannak cikkek, amelyeket olvasva egyszerűen érzi az ember, hogy "na, ezt baromi jól megírták"; ez a dolgozat pont ilyen. És ezt most nem csak a pertussis kapcsán, sőt, nem csak a védőoltások kapcsán mondom, hanem az orvosi irodalomra vonatkozóan általánosan, ebből a szempontból is tanulságos ez az írás.

Elsősorban azért, mert gyönyörű, ahogy végigviszik a központi szálat, szép logikusan építkezve, minden pontot kifejezetten jól olvashatóan, érdekesen bemutatva, okosan argumentálva.

Utólag elárulhatom, hogy én is egy halom megoldást tőlük vettem át a fenti leírásaimban. Most azonban ott folytatom, ami a talán legérdekesebb része az ő cikküknek is: van-e olyan magyarázat, ami valamennyi, fent felvetett jelenséget egyszerre leír?

Tényeken Alapuló Orvostudomány Módszertani Ajánlások

Ez látszólag értelmetlen kérdés. Milyen pluszmagyarázat kellene még ide? Hiszen világos a sztori, gyorsan gyengül a szamárköhögés és paraziták esetleg még némileg a kórokozó is változikráadásul csak a megbetegedés ellen véd igazán frissen beadva is, a terjesztés ellen nem Sajnos a helyzet nem ennyire egyszerű: van két dolog, ami nem illeszkednek a kirakósba.

Hogy mást ne mondjak, itt van Magyarország: 12 éve áttértünk az aP-ra és mégsincs semmilyen előretörés!

Lehetne azt mondani, hogy nálunk aluldiagnosztizált a pertussis, és persze ez tényleg így van, biztos, hogy a felnőttkori esetek egy jó része nem kerül bejelentésre, de ez ezen kérdés szempontjából indifferens, szamárköhögés és paraziták az sem valószínű, hogy ez az arány lényegesen más lett volna előtt és után.

A dolog értelmezését azonban nagyban megnehezíti, hogy az egyes szamárköhögés és paraziták az előtörténetei is nagyon eltérnek, például Szamárköhögés és paraziták és Japánban, melyeket elsősorban példaként szoktak hozni arra, hogy aP ellenére is csökkent a pertussis előfordulása, az aP oltást egy hosszabb oltás nélküli időszak után vezették be Svédországban 17 év telt el a wP kivezetése és az aP bevezetése között!

A második probléma, hogy az biztosan tudható, hogy valamennyi közösségi immunitási hatása mindenképpen van az aP-nek; és ezt nem csak a tényadatok mutatják amire mindjárt kitérekhanem logikai szükségszerűség is, legalábbis, ha elfogadjuk, hogy a kórokozó tényleg változik, mégpedig olyan irányban, hogy rezisztens legyen az oltásra még ha ennek nincs is szerencsére komoly népegészségügyi jelentősége. Ha ugyanis az aP nem gátolná a terjedést, akkor erre mi szükség van? Miért kellene a betegségnek kikerülnie az oltást, ha minden kikerülés nélkül is tud terjedni?

Тебе необходим отдых. я же говорила об этом тебе и Максу на следующий день после рождения Мариуса, когда вы намеревались устроить вечеринку. Первые две недели жизни младенца можно выспаться, лишь подстраиваясь под _его_ собственный распорядок дня.

Ha az aP nem gátolná a betegség terjesztését, akkor semmilyen szelekciós nyomás nem lenne az oltás megkerülésére Ha tehát elfogadjuk az oltás-rezisztenciának megfelelő változásokat az aP hatására, akkor automatikusan el kell fogadnunk azt is, hogy az aP véd a terjesztés ellen is.

Ennek fennállását a tényadatok is megerősítik; ebből a szempontból a svéd adatok nagyon árulkodóak. A svéd közegészségügyi szerv szerencsére nagyon részletes jelentéseket tesz közzé a szamárköhögésről; ezek férgek parazitákat kezelnek készítettem a következő ábrát: Hatékony gyógyszerek a pinworms ellen korcsoport egy vonal a bal oldalra írt apró számok mutatják, hogy hány évesekről van szóa piros jelzi azt, amikor az adott korcsoport még nem részesült oltásban, a kék az átmeneti időszak, a zöld, amikor szamárköhögés és paraziták biztosan minden oltást megkaptak.

Az oltást úgy vezették be, hogy tól, amit a függőleges fekete vonal külön is jelöl, mindig a csecsemőket oltották — ezért vannak a kék szakaszok folyamatosan eltolódva, hiszen az 1 éves korosztály csak től kezdett oltott lenni, a 2 éves tól és így tovább.

Ezt az ábrát azért raktam be ilyen formában, hogy az szamárköhögés és paraziták drámai hatása hétköznapi szemmel is érzékelhető legyen. Pedig ők nem is kaptak oltást! Ez a közösségi immunitás vegytiszta példája.

Persze, confounding is van a világon, mi van, ha más is történt akkor, ami a valódi oka a csökkenésnek, de a visszaesés annyira hirtelen következik be, és annyira egységesen, hogy ez roppant valószínűtlen. Csökken az oltottaknál idősebbekben is az incidencia, de egyébként, ha jobban megnézzük, láthatjuk, hogy az 1 éven aluliak körében is. Sajnos ez nem perdöntő, mert nincsenek benne elkülönítve a 3 hónap alattiak, akik tényleg szó szerint semennyi oltást nem kaptak.

A helyzet ráadásul hasonló más országokban is, amint az de Celles cikke részletesen is bemutatja, így összességében abban is igen biztosak lehetünk, hogy valamennyi közösség immunitási hatása azért van az aP-nek — ami nyilván csak úgy lehet, ha valamennyire azért véd a terjesztés ellen is.

Ebben a helyzetben, a test különösen érzékeny a különböző fertőzések, amelyek közül az egyik pertussis. A betegség érinti a légutak közvetlenül, hanem a szamárköhögés felnőtteknél nem olyan gyakori, mint a gyerekek. A jelenléte specifikus baktériumok a nevét Bordetella pertussis, a betegség következtében a fejlődését fertőző jellegű. Lehetőség van megfigyelni az akut gyulladás a légúti nyálkahártya együtt görcsös köhögés rohamok tartalmat.

Megjegyzendő, hogy ennek a kérdéskörnek nem csak infektológiai vonatkozásai vannak, hanem egészségpolitikaiak is: a védőoltások kötelezőségének az egyik legmeghatározóbb indokahogy az oltatlanság mások, az egész közösség egészségét is befolyásolja, ezért nem lehet egyénileg eldönteni. Amennyiben az aP tényleg nem váltana ki közösségi immunitási hatást, úgy erre a vakcinára nem vonatkozna ez az érv!