Kutikula parazita
Származásuk, elterjedésük[ szerkesztés ] A vedlő állatok Ecdysozoa főtörzsének három nagy kládja valamikor a neoproterozoikum végén — kambrium elején különült egy egymástól, és nem sokkal később a fonálférgek is különváltak testvércsoportjuktól, a húrférgektől Nematomorpha.
A hosszú evolúciós idő alatt képviselőik rendkívül változatos élőhelyekhez alkalmazkodtak.
Különbség a körömféreg és a szalagféreg között
A as évekre mintegy 20 fajukat írták le. Tényleges fajszámukat több százezerre becsülik, és ezzel az ízeltlábúak után valószínűleg övék az állatvilág második legfajgazdagabb törzse.
Nemcsak fajgazdagok, de egyedszámuk és így sűrűségük is jelentős: egy maréknyi földben akár több ezer egyedük is található.
Fosszíliáik[ szerkesztés ] Szilárd váz hiányában rosszul fosszilizálódnakezért evolúciójukat alapvetően közvetett adatokból rekonstruálják.
Ősi eredetük fő bizonyítéka testük konzervatív és egyöntetű felépítése. Nem valamilyen fejlettebb kutikula parazita egyszerűsödtek, hanem egyenes vonalban, progresszíven fejlődtek ilyenné.
Húrférgek – Wikipédia
Mégis, már a kambrium időszakból valószínűsíthetők lenyomataik. A problémák ellenére a földtörténeti újkorból kainozoikum is ismeretesek Nematoda fosszíliák pl.
Megismerkedünk a parazitizmus jelenségével, a parazita férgek - helmintek - felépítési és életműködési jellegzetességeivel. Először is ismerkedjünk meg a férgek általános jellemzőivel: Az állatok közös jellemzője, hogy kétoldali szimmetriájúak, végtagjuk, lábuk nem alakult ki, testük lágy és általában sokkal hosszabb, mint amilyen széles.
Megjelenésük, felépítésük[ szerkesztés ] Több olyan elsődleges tulajdonságuk van, amely az károsítja a húsparazitákat más taxonjaira nem jellemző.
Ezek kutikula parazita a legfeltűnőbb a hengeres, megnyúlt, kör keresztmetszetű test. Tagolatlan, szelvényezetlen testük hengeres, kör keresztmetszetű.
Szilárd vázuk nincs; a testfolyadék nyomása az úgynevezett hidrosztatikai váz tartja egyben őket. Viszonylag egyszerű felépítésű, szelvényezetlen állatok.
Egyes testrészeik szimmetriája hatsugaras, másoké kétoldali. Szervezetükben csillós sejtek — az érzékszervek kivételével — szinte egyáltalán nincsenek. Hosszuk igen változó: a legkisebbek az egy millimétert sem érik el, a legnagyobbak több méteresek.
A talajban szabadon élők általában mikroszkopikusak, az állatokban élősködők jóval hosszabbak. Az egy fajhoz tartozó egyedek közül kutikula parazita nőstények mindig vastagabbak a hímeknél ivari dimorfizmus.
Testük általában majdnem színtelen, csak a béltartalom színezi valamelyest. A test egyes szervei sugaras, míg mások bilaterális szimmetriát mutatnak. Testük végén ragadós anyagot termelő mirigy van. Testük áltestüreges, tehát a fonálférgek nem valódi testüreges állatok.
Fonálférgek – Wikipédia
Ez a testüregtípus átmenet a testüreg nélküli szervezetek és a valódi testüregesek között. A bélcső és a test fala között kialakult testüreget gyakran kötőszövet tölti ki, ez az úgynevezett pseudocoel. A testüket felépítő sejtek száma többé-kevésbé állandó, ez a sejtszámkonstancia egyben azt is jelenti, hogy a fonálférgek képtelenek regenerálódni.
Kültakarójuk[ szerkesztés ] Csillók nélküli kültakarójuk külső vázuk háromrétegű: 1. A kutikula glikoproteinekbőllipidekbőlkollagénhez hasonló fehérjékből és keratinszerű anyagból áll; ezek különböző irányú rétegekben helyezkedhetnek el — az Ascaris fajok kutikulájában például kilenc réteg különíthető el.
Fenntartja a féreg testében a hidrosztatikai nyomást, véd a külső behatásoktól, az endoparazita fajokat a gazdaállat emésztőnedveitől is. Felülete általában sima, vagy haránt irányban gyűrűzött. Rajta hosszanti redők, bordák húzódhatnak.
Navigációs menü
A parazita fajoknál gyakran megtalálható a test két oldalán elhelyezkedő feji cervicalisoldalsó lateralis és farki caudalis lebeny ala. Az egyed növekedése során többször cserélődik; ez a folyamat a vedlés.
Navigációs menü A paraziták jellemző tulajdonságai, Testünk figyelmeztet Elnevezés[ szerkesztés ] A fonálférgek nevüket cérnaszerűen vékony, hosszú testalakjukról kapták. Mégis, a Kambrium időszakból ismeretesek fosszíliáik. Bélférgek, bélférgesség A problémák ellenére a földtörténeti újkorból kainozoikum is ismeretesek Nematoda fosszíliák pl.
A kutikula általánosan jellemző az Ecdysozoa főtörzs fajaira, így az ízeltlábúakra is. Felszíne általában sima, de egyes fajoké harántirányban redőzött — akár annyira is, hogy szelvényezettség látszatát kelti.
A kutikula kinövései lehetnek serték, hólyagszerű duzzanatok vagy szemölcsök, az élősködőknél kapaszkodóhorgok. A serték elsősorban a vízben élőkre jellemzők.
A Torquentia és Secernentia osztályok fajainak testén kétoldalt hosszanti kiemelkedések oldalmezők vagy oldallemezek futnak végig. Az epidermisznek megfelelő hipodermisz hypodermis : a kutikula alatt található és előbbi anyagát termelő, egy- vagy többrétegű, sejtes szerkezetű vagy sejthatárok nélküli, sokmagvú plazmatömeg syncytium.
A hipodermisz helyenként megvastagodhat és léceket alkotva hosszanti kötegekre tagolhatja és az izomréteget. Dorzálisventrális és laterális lécek egyaránt kialakulhatnak.
- BIO-LOGIA: Parazita férgek
- Különbség a körömféreg és a szalagféreg között - A Különbség Köztük Kerekféreg kutikula Népszerű BejegyzésekMárcius Hogyan néz ki kerekféreg kutikula kerek féreg?
- Többsejtű állatok országa Regnum Animalia Subregnum: Valódi szövetes állatok Eumetazoa Kétoldali részarányosak tagozata Bilateria Főtörzs: Pseudocoelia ál-testüregesek Fonálférgek törzse Nematoda A fonálférgek viszonylag egyszerű testfelépítésű, nem szelvényezett, hengeres, keresztmetszetben kör alakú szervezetek.
A lécekben futnak az idegtörzsek, illetve a két oldalsóban a kiválasztó szerv csövei. A hipodermiszsejtek magjai is itt, a lécekben vannak.
Az izomréteg: az epidermisz alatt futó izomréteg minden rostja egy-egy óriási sejt.
