Férgek gyűrűben, Navigációs menü

Osztály: Clitellata — Nyeregképzők Jellemző rájuk a homonóm szelvényesség, a testfüggelékek tapogatók, tapogatókacsok és csonklábak hiánya. A serték a szelvényeken helyezkednek el, méretük és számuk redukált a soksertéjű gyűrűsférgekéhez viszonyítva és hiányozhatnak is. Hímnősek, névadó tulajdonságuk az ivarérés után, vagy a szaporodási időszakban fajra jellemző szelvénycsoporton megjelenő, epidermális eredetű mirigyes vastagodás, férgek gyűrűben nyereg, amelynek szerepe a szaporodásban és a kokonképzésben van.

Párzás után a nyereg által termelt kocsonyás váladék gyűrűszerűen előrefelé férgek gyűrűben az állat testéről, miközben az ivarnyílás és az ondótartály nyílása előtt elhaladva felveszi az ivartermékeket. A lecsúszó gyűrű két nyitott vége összeszárad és egy enyhén kihegyesedő tojásdad kokont képez, a megtermékenyülés már ennek belsejében történik. Közvetlenül fejlődnek. A szelvényszám, a nyerget alkotó szelvények száma és elhelyezkedése, az ivarszervek és ivari nyílások helyzete fontos bélyegek a fajok férgek gyűrűben.

Alosztály: Oligochaeta — Kevéssertéjű gyűrűsférgek Méretük közelítőleg 1— mm között lehet, édesvízi és döntően szárazföldi állatok. Rendszerezésükben a serték minősége és mennyisége, valamint az ivarszervek és —nyílások elhelyezkedése döntő szerepet játszanak.

Közel 10 fajjal a gyűrűsférgek legnagyobb csoportját alkotják. Rendszerük erősen átalakulóban van az újabb, molekuláris filogenetikai vizsgálatok eredményeként. Rend: Haplotaxida A nyereg többnyire egy sejtrétegű, 6 szelvényen helyezkedik el.

Gyűrűsférgek – Wikipédia

A serték száma szelvényenként 2—8. Család: Haplotaxidae — Zsinórgiliszták Igen hosszú testű, vékony férgek. Haplotaxis gordioides. Teste 30—33 cm hosszú, csupán néhány mm széles, merevsége a húrférgekre emlékeztet. Tiszta, hideg áramlóvizekben, hegyi patakokban és barlangi vizekben él.

Villásférgek Nyelesférgek A férgek, ezek a soksejtű, testüreges, ősszájú állatok annak ellenére, hogy nem egyetlen rendszertani egységet képviselnek, sok hasonlóságot mutatnak. A férgeknél a mezodermában kialakult a másodlagos testüreg. A differenciálódás folyamán megjelenő bélcső nyílása megegyezik az ősbélüreg nyílásával, tehát ezek ősszájú állatok. Fejlődésük a bélcsíra állapotban megrekedt, tehát ekto- és endodermájuk már kialakult, sőt már a mezoderma kezdeményei is fellelhetők bennük.

Rend: Tubificida Egy pár heréjük van, mögötte egy pár petefészek található. Az ivarnyílás a here szelvénye mögötti szelvényen található.

A nyereg az ivarnyílások régiójában található. Család: Naididae — láncosgiliszták A fejlebeny hasi oldala nem csillós. Az élő állat átlátszó vagy vöröses, a szelvényhatárok látszanak, a szelvények közötti válaszfalak jól fejlettek.

A nyereg az 5—7. Nais spp. Testüket nem borítják be homokszemcsék, a háti oldalon serték, valamint hosszabb, vékonyabb, hajlékonyabb férgek gyűrűben, ún. A szőrserték simák és a test átmérőjéhez képest általában rövidebbek.

• Talajban élő férgek | Körinfo
• Férgek elleni gyógyszerek széles spektrumú hatással
• Milyen gyorsan működnek a féregtabletták
• Alfit termékek parazitaellenes

A 2—5. A kötegekben szőr— és tűserték vannak, utóbbiak a szőrsertéknél vastagabbak és nem hajlékonyak. Általában van szemfoltjuk.

Ivartalan szaporodás során állatláncokat képeznek. A közel 30 faj között számos kígyózó, spirális vagy oldalazó mozgással úszhat, innen ered tudományos nevük Nais:najád, vízi nimfa a görög mitológiában.

Földigiliszta-félék

Szerves anyagban gazdag álló— és áramlóvizek alzatán élnek, olykor a nyílt vízben is előfordulnak, vízi mikroszervezeteket fogyasztanak. Stylaria lacustris — nyelves naisz. Teste áttetsző, 3—10 mm hosszú, 18 mm—s állatláncot is képezhet. A fejlebeny eleje ormányszerű nyúlványt visel.

Aszcariasis klinikai kép van. A háti szörserték egyformák, egy kötegben tíznél kevesebb serte található.

Férgek gyűrűben szelvényhatárok mögött a bélcsatorna körül egy sötét színű gyűrű húzódik. Vízinövények között és iszapos vizek alzatán gyakori. Mikroszervezeteket algák, egysejtűek, apróbb kisrákok fogyaszt.

Család: Tubificinae — Csővájóférgek Nincs szemük. Testfolyadékuk hemoglobint tartalmaz, ezért vöröses színűek, de nem átlátszóak.

A nyereg a Sertéik a második szelvénytől kezdődnek. A serték típusai és elrendeződése nagy változatosságot mutat. Néhány fajnál fonálszerű kopoltyúk is előfordulnak. Az ivarszervek és vezetékek elhelyezkedése, nyílása fontos határozóbélyegek. Tubifex tubifex — csővájóféreg. Teste 20—85 mm hosszú, 34— szelvényből áll. Üledékszemcsékből vékony, függőleges lakócsövet készít, ebbe rejti a test elülső részét, feji vége az üledék felé néz. Mindenféle víztípusban megtalálható, tágtűrésű faj.

Az iszapos üledék felszínén hatalmas tömegekben lehet. A test szabad hátsó részének jellegzetes örvénylő mozgásával áramoltatja maga felé a friss vizet. Egész évben szaporodhat.

Előszeretettel használják akváriumi halak etetésére. Rend: Enchytraeida — Televényférgek Élve leggyakrabban fehéres színű, zömmel 2,5—36 mm méretű gyűrűsférgek, szelvényenként négy serteköteggel. Hosszú, hajlékony ún. Ivartalan szaporodás fragmentálódás csak ritkán fordul elő.

Gyűrűsférgek

A nyereg általában a A fajok többsége szárazföldi, de néhányan édesvíziek. A terresztrikus fajok jelentősége számottevő a humuszképzésben. Magyarországon közel száz fajuk ismert. Enchytraeus albidus — közönséges televényféreg. Teste 10—20 mm hosszú, sertéi egyenesek, végük kissé hajlott. Kozmopolita, hazánkban a szabad természetben kevéssé jellemző, inkább kultúrterületeken fordul elő.

Tenyésztik, akváriumi állatok etetésére használják. Fridericia spp. A magyarországi televényférgek között a legfajgazdagabb genusz, jellemzőjük a hátpórusok megléte. Egy—egy sertecsomóban gyakran több egyenes serte található. Achaeta spp. Sertéik elcsökevényesedtek.

A talaj belső rétegeiben élnek. Rend: Opisthopora — Földigiliszta—alakúak Alapvetően két pár here és két pár petefészek jellemző, de az egyik pár here általában redukálódik és a petefészkek közül rendszerint csak 1 pár van jelen. A nyereg többnyire több sejtrétegű. A serték elhelyezkedése változó: vagy párosával ülnek négy sorban vagy nyolcnál is több serte látható egy szelvényen körkörös elrendezésben.

Család: Lumbricidae Méretük 10— mm, szelvényenként 8—8 sertével. Hímivarnyílásuk férgek gyűrűben A nyereg a hímivarnyílás mögötti szelvényeken van, párosodási időszakon vízben élő paraziták is látható.

Azonosításuknál fontos bélyegek a serdülési dudorok, amelyek a nyereg hasi oldalán elhelyezkedő lécszerű vagy szemölcsalakú kiemelkedések. A nyelőcső páros vagy páratlan kiöblösödései az ún. Morren—féle mészmirigyek, amelyek az ionháztartás szabályozásában vesznek részt.

Talajban élő férgek

A gilisztáknak Közép—Európában nagyon fontos szerepe van az avarlebontásban, a gyertyános—tölgyes erdeinkben képződő avar háromnegyedét a giliszták dolgozzák fel. Magyarországon közelítőleg 60 faj él. Lumbricus terrestris — közönséges földigiliszta. Kozmopolita, Emberi településeken, parkokban, kertekben, mezőgazdasági területeken jellemző, főként a Dunántúlon. Lumbricus polyphemus — erdei giliszta.

Hazánkban az egyik legnagyobb testű erdei gilisztafaj, — mm hosszú. Hazai előfordulása a középhegységi erdők talajában jellemző, Észak— és Közép—Európa nagy részén elterjedt. Eisenia foetida — trágyagiliszta. A nyereg általában a 25— A hímivarnyílás a Nem ás mély járatokat a talajban, hanem a felszínen található bomló szerves anyagokban és trágyában él.

• Földigiliszta-félék – Wikipédia
• Gyokergubacs fonalféreg elleni vedekezes
• Kerek féreg forma
• Brehm: Az állatok világa / ELSŐ REND: Kevéssörtéjűek (Oligochaeta)
• Legkisebb paraziták

Mára a világ férgek gyűrűben részére széthurcolták. Aporrectodea rosea — rózsaszínű giliszta. Teste 20— mm, többnyire — szelvényből áll. Általában világos színű, néha rózsaszín—vöröses. Hengeralakú, de a nyereg területén a hasi oldala lapos és a test hátsó férgek gyűrűben enyhén lapított. A testvég soha nem kihegyesedő. A nyereg általában a 26— Szűznemzéseel szaporodik, kokonja 2,5—3,6 mm hosszú, ovális, egyetlen utód kel ki belőle.

Emberkövető faj, legelőkön, kertekben, de erdőben is megtalálható. Üde élőhelyeken jellemző, a humuszos rétegek alatti ásványi talajban.

Állatrendszertani gyakorlatok | Digitális Tankönyvtár

Eredetileg palearktikus elterjedésű, de széthurcolás következtében valamennyi kontinens mérsékelt övi területén jelen van. Zsinórférgek és gyűrűsférgek. A testfelszín gyűrűzött, a gyűrűk és a szelvények válaszfala nem felelnek meg egymásnak. Testüregük módosult, keringésük nyílt. Kevés fajnál kopoltyú is előfordul, a többség a testfelületen át diffúzióval lélegzik.