Féreg burgonyában

A szántóföldi kultúrák közül a burgonyának van a legtöbb kórokozója, kártevõje. A Magyarországon rendszeresen fellépõ, védekezést igénylõ féreg burgonyában száma szerencsére jóval kevesebb, de sajnos új, behurcolt károsítókkal is számolnunk kell. Talajlakó kártevõk A burgonya gumóját elsõsorban fonálférgek, valamint a pattanóbogarak lárvái drótférgeka cserebogárpajorok, valamint a mocskospajorok, a vetési bagolylepke lárvái károsítják.

Gumórontó fonálféreg — Ditylenchus destructor Elsõsorban monokultúrás termesztésben, öntözött körülmények között okoz problémát.

A burgonya legfontosabb kártevõi

A fonálféreg a burgonya gumóját károsítja. A gumóhéj alól a gumó belseje felé terjedõ barna, rothadó foltok a tárolás során válnak kifejezetté. A gumóhéj elvékonyodik, gyûrött lesz. A károsított gumókon rothasztó baktériumok és gombák telepedhetnek meg, amelyek az egészséges gumókra is átterjedhetnek.

Zárlati károsító. Fertõzött gumót szaporítóanyagként felhasználni nem szabad. Felszaporodásukat egészséges vetõgumó használatával, minél hosszabb idejû vetésforgó alkalmazásával elõzhetjük meg. Vegyszeres védekezésre a metam-nátrium hatóanyagú fumigáns kezelés, illetve a fosztiazat hatóanyagú talajfertõtlenítés javasolható.

Közönséges burgonya-fonálféreg — Globodera rostochiensis, Sápadt burgonya-fonálféreg — Globodera pallida Magyarországon a G. A Növény- és Talajvédelmi Szolgálatok I.

A fonálféreg lárvái és kifejlett egyedei a burgonya gyökerén szívogatnak. A ciszta alakban telelõ kártevõ tavasszal kikelõ lárváinak szívogatása óriássejtek képzõdését váltja ki, amelyek a gyökér tápanyagforgalmát akadályozzák. Erõs fertõzés esetén a növények satnyák, a lombozat sárgul, a tõ kevés és apró gumót terem.

A károsítás hatására dús, zsírférgekből lehetséges gyökérzet alakul ki, a virágzás akár két héttel is késhet. A legsúlyosabb esetben a tábla legfertõzöttebb foltjaiban kipusztul féreg burgonyában burgonya.

Kertészet/Férgek/Burgonya-fonálféreg

A burgonya fonálférgek elterjedését és felszaporodását az ellenõrzött, fertõzésmentes vetõgumó használatával, és a minél tágabb vetésforgó alkalmazásával akadályozhatjuk meg. Ahol a kártevõ már megtelepedett, onnan kiirtani nem lehetséges, ezért a féreg burgonyában célja a talaj cisztafertõzöttségének a kimutatási szint alá féreg burgonyában. A védekezés a vetésváltás, nematicidek alkalmazása és rezisztens fajták termesztésének kombinációjával lehet eredményes.

Kémiai védekezésre magas fertõzöttség esetén ciszták ellen a dazomet, metám-ammónium és a metám-nátrium hatóanyagú általános talajfertõtlenítõ szer javasolható. Inváziós lárvák ellen fosztiazat vagy oxamil hatóanyagú szisztemikus granulátumok használhatók. Talajlakó rovarlárvák — Elateridae, Melolonthidae Jelentõségük az utóbbi években újra megnõtt, a száraz évjáratok, valamint a pénzhiány féreg burgonyában elmaradó talajfertõtlenítések hatására. Károsításuk burgonyában még a többi tápnövényénél is nagyobb veszteséget idézhet elõ.

A kárt leggyakrabban a pajorok és a drótférgek okozzák, de egyes években a mocskospajorok felszaporodása nyomán is nagy terméskiesés jelentkezik. A gumó húsában mély, nyílt berágásokat okoznak a cserebogárpajorok, és a vetési bagolylepke lárvái, a mocskospajorok. A drótférgek rágása nyomán kerek lyukak, alagútszerû járatok alakulnak ki a gumó belsejében. A drótférgek és cserebogárpajorok több éves fejlõdésûek 3—5, ill. Burgonyában a vetési bagolylepke II.

A talajlakó kártevõk esetében az agrotechnikai védekezési lehetõségeknek különös jelentõsége van, a kártétel lényegesen mérsékelhetõ.

Az elsõ kártételi év után talajmûveléssel és talajforgatással a paraziták rendszeres tisztítása, kombinátor, talajmaró stb.

Kerülni kell a burgonya erdõk, fasorok szomszédságába, valamint lucerna, vagy gyeptörésbe ültetését. A kémiai védekezés szükségességét a kártevõk egyedsûrûsége alapján ítéljük meg. A talajfelvételezést — amennyiben lehetséges — még az õsz folyamán célszerû elvégezni, amikor a lárvák még a felsõ 15—20 cm-es talajszintben tartózkodnak.

Gyakori hiba, hogy a felvételezésre és a talajfertõtlenítésre csak késõ õsszel kerül sor, amikor a lárvák már a talaj mélyebb rétegeiben telelnek, így a kezelés a kívánt hatást nem éri el.

A burgonya cisztaképzõ fonálférgei

Amennyiben a területen m2-enként drótféreg, illetve 1 vagy ennél több pajor található, a védekezést feltétlenül el kell végezni. A fejlett, L3 stádiumú pajorokkal erõsen fertõzött területen nem javasolt a burgonya termesztése a fokozott kárveszélyre való tekintettel, még talajfertõtlenítés mellett sem. Az inszekticid granulátumok közül a terbufosz, karbofurán, diazinon, és forát hatóanyagú készítmények alkalmasak.

Hatékonyságuk jobb, ugyanakkor a környezetet kevésbé terhelik, ha a készítményeket az ültetéssel egy menetben, sorkezelés formájában juttatjuk ki. A karboszulfán, karbofurán, imidakloprid féreg burgonyában teflutrin hatóanyagú folyékony talajfertõtlenítõ szerek használata is engedélyezett, csapadékszegény vegetációs idõszakokban hatásuk jobban érvényesülhet.

Egyes talajfertõtlenítõ szerek részleges hatással rendelkeznek féreg burgonyában kártevõk pl.

A vetõgumó-csávázás formájában alkalmazott imidakloprid hatóanyagú szerek felhasználása a lombkártevõk — pl. Burgonyabogár — Leptinotarsa decemlineata A burgonya rendszeres, s egyben legveszélyesebb kártevõje.

Gumórontó fonálféreg a burgonyában

A teljes lombozatot, ezáltal a termést is megsemmisítheti. Mind az imágók, mind a lárvák károsítanak, de a fõ kárt a lárvák okozzák.

A fiatal lárvák kezdetben a levél fonáki részén csoportban hámozgatnak, majd karéjoznak. A nagyobb lárvák egyre több levelet fogyasztanak, végül tarrágást okozhatnak.

A gumórontó fonálféreg Tápnövényei között több száz növényfaj szerepel, közülük gazdaságilag a legfontosabb a burgonya, valamint a hagymás és gumós dísznövények. A kártevő burgonya esetében a gumót támadja meg.

A második nemzedék imágói a lombozat pusztulása után a talajfelszínre került gumókat is károsítják. Magyarországon évente két nemzedéke fejlõdik, amelybõl az elsõ nemzedék kártétele jelentõsebb.

A talajban áttelelt bogarak elõjövetele április—május hónapokra esik. A levelek fonákára lerakott tojásokból a lárvák kelése általában május harmadik dekádjában kezdõdik meg.

Drótféreg van az édesburgonyában

A lárvák fejlõdésével rohamosan növekszik az elfogyasztott lomb mennyisége, az utolsó stádiumú lárvák a legfalánkabbak. A kifejlett lárvák június elsõ dekádjától a talajba vonulnak bábozódni. Az új imágók június végén—július elején jelennek meg. A második nemzedék károsítása július-augusztus hónapokra esik. Az imágók elhúzódó elõjövetele miatt a nemzedékek egymástól nem különíthetõk el.

A burgonya legfontosabb kártevõi - Agro Napló - A mezőgazdasági hírportál

A védekezéshez leggyakrabban taglózó hatású készítményeke használatosak, amelyek a kártevõ minden mozgó alakja ellen hatásosak. Ezeket a készítményeket a tömeges lárvakeléskor, minél kisebb lárvák ellen kell kipermetezni, valamint akkor alkalmazzuk, ha a burgonya kelésekor erõs imágóbetelepedést tapasztalunk. Sajnos, az engedélyezett listán szereplõ szerek egy részének hatékonysága a burgonyabogár rendkívüli alkalmazkodóképessége, valamint a gyakori technológiai hibák következtében csökkent.

A benszultap, fipronil, acetamiprid, tiakloprid, klotianidin, abamektin hatóanyagok jó eredményt adnak. A rezisztencia kialakulásának elkerülése céljából a hatóanyagok cseréjét alkalmazni kell! A taglózó hatásúaknál kevésbé látványosan dolgoznak az ún.

Védekezés burgonya ciszták Szántóné Veszelka Mária A fonálférgek által a növénytermesztésben elõidézett kár egyáltalán nem lebecsülendõ. A burgonya két zárlati kártevõje a közönséges burgonya fonálféreg, és a sápadt burgonya fonálféreg felszaporodása a burgonya termesztését ellehetetlenítheti.

Ezeket már a lárvakelés kezdetén ki kell juttatni. A lufenuron, teflubenzuron, novaluron hatóanyagú készítmények használhatók. Szintén csak a kis lárvák ellen hatékony a Bacillus thuringiensis tartalmú preparátum is, amely környezetkímélõ védekezési lehetõséget biztosít a kártevõ ellen.

Inváziós kártevők: a burgonya cisztaképző fonálférgei

A gumócsávázás formájában alkalmazható imidakloprid hatóanyagú csávázószer az féreg burgonyában nemzedék károsításától teljes védelmet nyújt, emellett a levéltetvek ellen is hatásos. Levéltetvek — Aphidoidea A burgonyán több levéltetû faj károsíthat, a gyakorlatban a legtöbb problémát a zöld õszibarack-levéltetû és a sárga burgonya-levéltetû viszkető condyloma. A levélfonákon, illetve a hajtásokon féreg burgonyában levéltetvek erõs fertõzöttség esetén a növény fejlõdését a növényi nedvek elvonása által akadályozzák.

• A burgonya cisztaképző fonálférgeit — a közönséges burgonya-fonálférget Globodera rostochiensis Wollenweber Behrens és a Globodera pallida Stone Behrens fajokat — azokban az országokban, ahol jelentős a burgonya termesztése, a termelés első számú ellenségének tekintik.
• A gumórontó fonálféreg - Nébih
• A paraziták hatékony szűrése
• Nagy parazita a belekben

E kártételüknél sokkal jelentõsebb a vírusbetegségek terjesztése, ezért jelenlétük fõleg a vetõburgonya-táblákon veszélyes. A szárnyas alakok betelepedése az állományba már májusban megkezdõdhet. A szárnyatlan alakok felszaporodása kedvezõ idõjárási körülmények esetén június—július hónapokban történhet.

A hõségnapok beköszöntével, július közepére általában a tömegszaporodás befejezõdik.

A védekezés alapja, különösen vetõburgonyában, a kártevõ korai felismerése. A szárnyasok betelepülését sárga tálcsapdákkal, valamint az állomány gyakori szemrevételezésével figyelhetjük meg. A vírusfertõzés megakadályozása céljából mechanikai szártalanítást, vagy vegyszeres gyomirtást végezhetünk.

Pusztító drótférgeknek ellenálló burgonya

A kémiai védekezést már az elsõ egyedek megjelenésekor meg kell kezdeni. Az imidakloprid, acetamiprid, pimetrozin, illetve szerves foszforsavészter és piretroid hatóanyagú készítményekkel eredményes a védekezés.

Árutermelõ burgonyatáblákon általában elegendõ a levéltetvek elleni védekezést a burgonyabogár elleni védekezéssel egy menetben és azonos inszekticiddel elvégezni. Ebben az esetben a mindkét károsító ellen hatékony, pl.