Delfin paraziták.

Cacing Nematoda Parasit part 1 (ascariasis, ancylostomiasis, necatoriasis, schistosomiasis)

Ceteket szekíroz a mélységek démonikus banditája Elter Tamás Ilyenek többek között a parazita életmódot folytató és a nyílt óceán nagy mélységeiben honos szivarcápák. Vérszívók támadnak a sötét mélységekből Az éves migrációjuk alatt a trópusi vizeken keresztülvándorló ceteken gyakran észlelhetők mély, kerek, kráterszerű harapásnyomok.

Világítócápa

Ez már régi felfedezés, mint ahogyan az is ismert a tengerbiológusok előtt, hogy az apró sérülésnyomok elkövetői a mélytengeri világítócápák családjába Dalataidae tartozó, kis termetű szivarcápák Isistius sp. Egészen eddig ismeretlen volt azonban, hogy hol és milyen gyakorisággal támadnak rá a vonuló cetekre ezek az apró mélytengeri vámpírok.

Egy hónappal lett rövidebb a tél A mérsékelt égövben mindennaposnak nevezhető egysejtűről, a Toxoplasma gondiiról van szó, ami a toxoplazmózis nevű betegség kórokozója. Macskaparazitaként ismert, a macskafélék ürülékével érintkezve, vagy — miután bármilyen emlős vagy madár hordozhatja — fertőzött, nem megfelelően hőkezelt hús elfogyasztásával kerül a szervezetbe. A parazita gyakori emberekben is, ahol a legtöbb esetben enyhe, influenzaszerű tüneteket okoz. Súlyosabb esetben viszont agyvelőgyulladást és neurológiai betegségeket idézhet eő, károsíthatja a szívet, a májat és a szemet is.

A tüskéscápa-alakúak népes rendjébe többnyire apró termetű porcos halak tartoznak, mint például a legfeljebb félméteres szivarcápák. Akadnak a csoportban azonban valódi óriások is, ilyen delfin paraziták sarkköri fagyos vizekben élő, akár a 7 méteres hosszúságot is elérő grönlandi cápa Somniosus microcephalus Forrás: NOAA Okeanos Explorer Program A bálnadémonoknak is aposztrofált, általában 30—50 cm delfin paraziták kozmopolita parazitacápák a világtenger meleg vizes térségeiben, az északi A szivarcápák kozmopolita fajok, a világtenger meleg vizes régiójának nagy mélységeiben élnek.

Különösen a nagyobb mélységbe merülő cetfajok veszélyeztetettek

Testhosszuk 30—50 centiméterForrás: Wikimedia Commons A világtenger szürkületi bathyálisilletve sötét abisszikus zónájában élnek, jellemzően és méter közötti mélységtartományban. Állkapcsaikban a testméretükhöz képest aránytalanul nagy, rendkívül éles, háromszög alakú fogak lapulnak, amelyekkel könnyedén átharapják még a cetek vastag bőrét is.

Ritka felvétel a mélytenger világából: szabadon úszó szivarcápaForrás: J. Lambus Azonban nem válogatósak, más delfin paraziták testű cápákat, csontos halakat is megtámadnak.

Az áldozat testébe mély, kerekded lyukat harapnak, és a hámrétegbe bevágódó fogaikkal tartják magukat a prédaállaton mindaddig, amíg meg nem szívják magukat vérrel. A szivarcápák vérszívó, parazita életmódot folytatnak.

A nagyobb cetek testén akár hosszabb ideig megtapadva szívják a gazdaállat vérétForrás: Kids Britannica Életmódjuk miatt rendkívül nehezen megfigyelhetők, ezért is érdekes a Fokvárosi Egyetem Dél-afrikai Köztársaság kutatói által publikált, a szivarcápák cetek elleni támadásait vizsgáló tanulmány.

Különösen a nagyobb mélységbe merülő cetfajok veszélyeztetettek A Fokvárosi Egyetem két tengerbiológusa hosszú munkával, számos elpusztult cet tetemét megvizsgálva jutott arra a megállapításra, hogy elsősorban három nagytestű cetfaj, az akár 27 méteres hosszúságot delfin paraziták elérő közönséges barázdásbálna Balenoptera physalusaz ugyancsak a barázdásbálnák családjába Balenopteridae tartozó Bryde-bálna Balenoptera edenivalamint a fogascetek Odontoceti óriása, a nagy ámbráscet Physeter macrocephalus vam kitéve a szivarcápák támadásainak.

Account Options

Ez a barázdásbálna-féle a szivarcápák egyik kedvenc célpontjaForrás: Elter Tamás A kutatók e cetfajok vonulási idejének ismeretében azt is vizsgálták, hogy a cetek mely időszakban lehetnek legjobban kitéve a vérszívók agressziójának. Az akár 20 méteres maximális hosszúságot is elérő nagy ámbráscet Physeter macrocephalus méternél nagyobb mélységbe képes lemerülni, egyetlen lélegzetvétellelForrás: Wikimedia Commons A szivarcápák támadásával érintett három cetfaj közös jellemzője, hogy valamennyien viszonylag mélyre merülnek; a közönséges barázdásbálna a szürkületi zóna felső határáig, méteres vízmélységig, a Bryde-bálna méterig, míg a cetek abszolút mélymerülési rekordját tartó nagy ámbráscet akár 2 méterig is lemerül.

Szivarcápa harapásnyoma egy palackorrú delfin hátánForrás: Marine Biology Noha a szivarcápák napközben jellemzően méternél nagyobb vízmélységben tartózkodnak, éjszaka, amikor a felszíni meleg víztömegek lesüllyednek, és a hideg, mélységi vizek a felszínre áramolnak ezt a napi periodicitású függőleges áramlási rendszert termohalin konvekciónak hívják delfin paraziták tengertani szakirodalombana mélyvizekben élő tengeri állatok, így a szivarcápák is, a felszínközeli vízrétegekbe emelkednek.

A szivarcápa állkapcsa nagy, borotvaéles foggakkal van felszerelveForrás: NOAA Ezért igen valószínű, hogy a kisebb merülésű cetekre éjszaka tapadnak rá, az méternél is mélyebbre merülő nagy ámbráscetet viszont természetes élőhelyükön is megtámadhatják. Egyébként a szivarcápák jól elviselik a mélységváltozást; piócaszerűen delfin paraziták tapadva hosszabb ideig is képesek a cetek testén maradni, egyfajta ideiglenes élőhelyként használva azt.

• Kúsznak e ki a férgek
• Vakságot okozhat a fehér delfin | hu
• Paraziták, amik átprogramozzák az állatok tudatát: zombivá teszik őket - Ezotéria | Femina
• Mintha csak egy rémisztő film forgatókönyvét írná meg a természet, pedig, ami történik, távolról sem fikció.
• Miért egy cápa egy hal és egy bálna vagy delfin emlős? - Vitaminok - Cápa szem parazita

A cetek elleni támadások főleg tavasszal gyakoriak A kutatók megvizsgálták azokat a meleg vizes óceáni területeket is, amelyeket éves vándorlásuk során a cetek útba ejtenek, hogy behatárolják a támadásokat különösen jellemző időszakokat.

A déli féltekén ez a márciustól szeptemberig terjedő időszakot jelenti, szerk. A szivarcápa áldozatai között nemcsak cetek, hanem nagyobb csontos halak is szerepelnek, mint például a képen látható atlanti pomfret Brama delfin paraziták Forrás: Icgtiology A szivarcápa-támadások a tavasz derekától válnak szignifikánssá, amikor a cetek elérik az apró vérszívó ragadozók élőhelyét rejtő óceáni területet.

A közönséges barázdásbálna Balenoptera physalis a vérszívó szivarcápa leggyakoribb áldozataForrás: Wikimedia Commons A cettetemek vizsgálata más szempontból is hasznos információkkal szolgált. Szivarcápa harapásnyomai egy elpusztult bálna testénForrás: Wikimedia Commons A szivarcápák tanulmányozása mélytengeri életmódjuk miatt rendkívül nehéz feladat.

1. Jégtáblák alatt él a hosszú élet abszolút világrekordere Elter Tamás Pedig a hosszú élet világbajnokát nem a mesés szépségű csendes-óceáni szigeteken, hanem a Föld egyik legbarátságtalanabb vidékén, az Arktisz jégpáncélja alatt kell keresnünk.
2. 1. Fehér delfinek (Delphinapterus Lacép.) | Brehm: Állatok világa | Kézikönyvtár
3. Fehér delfinek Delphinapterus Lacép.
4. Bálna és paraziták - prohungaris.hu - Bálna és parazitái
5. Sok állat nagy csoportokba verődik, amelyek lenyűgöző látványai a természet világának.
6. Index - Tudomány - Macskaürülék miatt pusztulnak a delfinek

Ezért az általuk okozott sérülések statisztikai vizsgálata e fajok életmódjának jobb megismeréséhez is hozzásegítheti a kutatókat. Tengeralattjárókat és embert is ért már szivarcápa-támadás Az apró tengeri vérszívó harapásának nemcsak a cetek, hanem időnként az ember, sőt bizonyos tárgyak is ki vannak téve.

Az es évek végén, illetve a as években, amikor az amerikai haditengerészet néhány tengeralattjáró-egységét neoprén bevonattal látták el, többször találtak szivarcápa-harapásnyomokat a bevonaton. Egy mélyvizekbe leeresztett horogra akadt példányForrás: Wikimedia Commons márciusában a Hawaii-szigetekhez tartozó Mauin egy helyi lakost, Mike Spladinget ért szivarcápa-támadás, miközben átúszta az Alenuihaha-csatornát.

A Mike Plading testét ért harapásnyomForrás: Nerdist. Kapcsolódó cikkek.